A fogyókúra védhet a Candida ellen?
Az emberi szervezetben előforduló gombák három morfológiai csoportba sorolhatók: sarjadzó (élesztő-), fonalas és dimorf gombák. A sarjadzó gombák közé tartoznak a Candida-fajok, számuk mintegy százötven. Ezek nem azonos gyakoriságban fordulnak elő, így pl. a szájüregben a candidák 80%-a három fajhoz tartozik: C. albicans, C. glabrata és C. tropicalis.
Az élesztő- (sarjadzó) gombák általában 0-45 °C közötti hőmérsékleten képesek szaporodni,azonban 50 °C felett nem (a C. albicans maximális szaporodási hőmérséklete 42-46 °C), s 55 °C felett néhány perc alatt elpusztulnak. Szaporodásukat akadályozhatja környezetük kis vízaktivitása, de negatív hatással lehet szaporodásukra az antimikrobiális vegyületek (tartósítószerek, növényi illóolajok,etanol, gyanták, tejben és tojásban levő enzimek) jelenléte.
A szaporodáshoz oxigént igényelnek, de az élesztőfajok java része oxigén hiányában, cukor jelenlétében erjeszteni kezd. Az élesztőgombák többsége az enyhén savas (4,5-5,5) pH-t kedveli. Sajnos a fagyasztás számottevő hatást nem gyakorol rájuk, de fagyott állapotban hosszabb idő alatt pusztulni kezdenek. A tartósítószerek hatására ugyan nem pusztulnak el, bár a szaporodásukat gátolják. Az élesztők gyakran együtt fordulnak elő tejsavbaktériumokkal a borokban, a sajtokban és a kefirben.
A Candida betegség okozójaként teszik felelőssé a Candida albicans gombafajt. Nehéz ugyan a tünet és a gomba összefüggésének igazolása. Ennek egyik fő oka az, hogy a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet. A Candida elleni gyógyszeres terápia mellett szigorú diéta betartása is javasolt. Lényege a Candida számára kedvező feltételeket nyújtó szénhidrátfelvétel csökkentése, az élelmiszerekben előforduló egyéb sarjadzó- és penészgombák kerülése, s amennyiben fennáll, az allergiát kiváltó élelmiszerféleségek kiiktatása.
A C. albicans nagyon elterjedt faj. Veszélye egyrészt abban rejlik,hogy sok esetben a szervezet normál flórájában is megtalálható a bőrön, a szájüregben és a vastagbélben. Az egészséges emberek székletében akár 80%-ban is kimutatható.
Sőt, a C. albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz elő betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű elszaporodását. Jól ismert azonban számos, Candida által kiváltott kórkép.
Az egyik legközönségesebb kórkép a nők nemi szerveit érinti, a szeméremajkak és a hüvely gyulladását okozza, sűrű fehér folyással és viszketéssel jár. Szintén gyakori a szájüreg candidiázisa, amely fehér telepek formájában jelenik meg általában csecsemőknél, kisgyermekeknél, illetve idős, kivehető műfogsort viselő embereknél.
A bőrön és a nyálkahártyákon élő Candida általában nem okoz súlyos kórképeket.
A Candida abban az esetben okozhat komoly problémákat, ha a csökkent funkciójú immunrendszer esetén bekerül a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg: tüdő-, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endocarditist okozhat. Az AIDS-betegek egyik jellemző betegsége a nyelőcső candidiázisa. A legsúlyosabb gomba által kiváltott kórkép a szepszis. Ebben az esetben az egész szervezetet elárasztja a kórokozó – súlyos, életveszélyes állapotot okozva.
Számos helyzetben kialakulhat a Candida betegség. Főképp azokban az esetekben, amikor az immunrendszer legyengülése lép fel. Kemoterápia esetén például jelentős mértékű immunrendszerbeli gyengeség észlelhető, de erre jó példa még a szerv-transzplantáció utáni terápia is.
A gombás fertőzést kiválthat egy hosszan tartó antibiotikumos kezelés is. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát is visszaszoríthatják, viszont a gombákra – így a C. albicansra – nem hatnak. A bakteriális bélflóra – amely addig akadályozta a gombák nagyobb mértékű elszaporodását – pusztulása miatt a gombák élettere megnő. Sőt, a C. albicans felszaporodása tovább csökkenti az immunrendszer erejét, mely a teljes összeomlásáig fokozódhat.
Az utóbbi időben számos egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a C. albicans-fertőzés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyaggyulladás, szorulás vagy idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreg-gyulladás, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés), környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése.A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, az egyéni érzékenységtől is függenek.
Általános rosszulléti panaszok gyakoriak, mint a kimerültség, immunrendszeri zavar, depresszió, emésztési zavarok, fokozott érzékenység a kémiai anyagok, az allergének iránt. A kórkép a nők körében nyolcszor gyakoribb, amelyet összefüggésbe hoznak az ösztro-géntartalmú fogamzásgátló tabletták szedésével, az antibiotikumok gyakoribb alkalmazásával.